Jó rég sikerült erre kavarodni...

Úgy tűnik megint változtatni kell a képzésünkben. Szabadságon voltam egy hétig, így volt lehetőségünk mindennap edzeni. Csütörtökre már tele volt a hócsukálya és a legelőn nem odajött, hanem elfordult és elment mikor odaértem. Sosem csinált ilyet, így eléggé rosszul érintett. Már ekkor elgondolkoztam, hogy talán túl intenzív a dolog, pedig egy edzés nem tartott egy óránál többet. Péntekre ez még rosszabb lett, ugyanis amint meglátott lelépett :( Ezek után nem foglalkoztunk vele, de még így is egy hét kellett, hogy megbékéljen :( Úgy érzem nagyon nem jön be neki ez a díjlovaglás :( az állandó fejpiszkálás meg társai... Pedig ügyeske lenne, de ha ennyire utálja akkor többet nem kell csinálnia. Nem célom befejeltetni, megutáltatni vele a munkát. A szabadságos hét alatt vasárnap kimentünk terepre és ott is  folyamatosan  ellenszegült,  ha a lépésen kívül mást is kértem. Számomra nagy csalódás volt ez, így nem kínzom tovább. Majd tanulok én lovon és majd megtanítom neki a saját módszeremmel az Ő igényeihez igazodva. :) Vannak feladatok amiket megcsinál, de nem teljesen úgy ahogy egy ló - ilyen az oldallépés - végülis ráérek nem kell két hét múlva tökéletesen mennie, csak rájövök, hogy neki, hogy kényelmes :) nekem mindegy, hogy csinálja meg, ha megcsinálja :)

Egy hét pihenő után visszatért a bizalma, tegnap terepen már szépen dolgozott :) de ha megfogom a szárakat érzem rajta, hogy kicsit feszülté válik és akadékoskodik :( sajnos nem mindig tudom elkerülni a szárfogást, de igyekszem minél kevesebbszer :) a lényeg, hogy szeressen velem dolgozni, ne féljen a munkától :) 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.