Ismét jelentkezek Kedves olvasó :)

Imrus edzőt kapott :D Megismertem egy roppant ügyes fiatalembert, aki vállalta szamárpalántám okosítását :) Ezennel hivatalosan is bejelenthetem, hogy díjlovaskiképzésünk elkezdődött :) Imike fejlődik, okosodik. Ugyan még csak 2 alkalommal okult a drágám, de már most rengeteget fejlődött :)

Sajnos nem minden pozitív az életemben, így ismét gondban vagyok. Nagyon reméltem, hogy a kicsikocsim megkaphatja a vonóhorgot és megoldódnak a szállítási gondjaink, így kinyílhat a világ és bejárhatjuk az országot, hogy minél többen megismerjenek bennünket, de az autó alfele sajna nincs olyan jó állapotban, hogy lehessen horgot szerelni rá. Így a reményeim romba dőltek :( maradunk a popónkon, mert a szállítás több tízezres költsége ellen extrán lázad a pénztárcám TT__TT de ez van, valahogyan csak lesz majd :) nem csüggedek, jár az eszem, hogy lehetne megoldani (esetleges ötleteket kommentben várok ;) ) 

A múlthéten kimentünk terepre hosszúfülü barátommal. Olyan energikusan ment, hogy csak lestem. Éreztem rajta, hogy élvezi a munkát. Nem kellett nógatni, hogy menjen előre sőt... Kértem menjünk kicsit gyorsabban, rögtön ügetett pedig csak élénkebbe szerettem volna lépni :) vágtába is saját maga ugrott be és meg sem lehetett állítani. :D Örültem, hogy ilyen élénk de a kontroll némiképp elvesztését már kevésbé élveztem, hiszem elég csúszós, saras volt a talaj. Nem akartam pofára esni, de Ő csak ment előre nem érdekelte semmi :) ha megcsúszott az sem, csak vágtatott tovább :D Aztán a végén hagytam had menjen előre, kihasználtam a munka kedvét :) Miután visszaértünk a lovardába, még jóóó sokat sétáltam vele, hogy leszáradjon, ne fázzon meg. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.