Réges régen még amikor szamártalan voltam, az utamba sodort a sors egy kicsi pihe puha plüss szamarat.

Akkor még nem sejtettem, hogy egymásra találunk. Telt múlt az idő ez a kis fehér szőrgolyó csak nem akar tágítani, sőt egyre inkább jelzi "gyere, foglalkozz velem"... Akkoriban nem sok időm volt vele foglalatoskodni de azért mindig megsimogattam... Aztán fél év múlva leraktam a lovat amivel épp dolgoztam és már volt elég kapacitásom Őhozzá is :)

Szépen lassan kezdtünk összebarátkozni... ahogy idősödött úgy lehetett vele egyre több mindent megtanulni...

ismerkedés a kantárral meg egyáltalán a munkával

Eljött az első rendezvény. Állatok világnapja

az akadályokat szinte zökkenőmentesen vette... Ahogy nőt és fejlődött úgy nyílt ki a világ... Jöttek a lehetőségek, kiállítások, szamárszépségverseny és csacsigalopp versenyek...

2évvel később eljött az én időm, amikor is összejött annyi pénzem, hogy megvehessem és immáron úgy menjünk mindenhova, hogy a tulajdoni lapon az én nevem szerepel...

Időközben elkezdtem a természetesség felé hajlani és meg is találtam álmaim edzőjét aki ebben segített nekem. elkezdtünk természetes ló(ill. szamár) kiképezni

Sajnos edzőm kiköltözött Ausztriába így rövidre nyúlt a képzésünk, de amit megtanultunk próbálom finomítani :) több kevesebb sikerrel.

Jelenleg díjlovaglás alapjaival ismerkedünk és készülünk egy fellépésre áprilisra, meglátjuk, hogy szerepel majd. Remélem ügyesek leszünk :) sőt biztos h minden tőle telhetőt meg fog tenni :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.