Mivel olyan ügyes volt pár napja, gondoltam ma tovább fejlesztjük a tudást. :) Mára volt megbeszélve az esedékes pedikűr, azt terveztem míg megjön a patkolókovács dolgozom vele, de úgy alakult, hogy a kovács is akkorra érkezett mikorra én. Így munka előtt lefaragták a körmeit.Mivel mostanság elég ramaty az idő és a lovardában ha esik akkor nem engedik ki őket, hogy ne ázzanak meg így Ők is bent voltak. Azt találtam ki mára, hogy kimegyünk a legelőre ami zárható, elengedem rodeózni, majd, ha kifutotta magát dolgozunk. Így is történt, de nem rohangászott annyira mint gondoltam, hogy fog. Elkezdtem én is futkosni, Imike meg futkosott utánam :) aztán jött a kegyetlen munka :D ma nem volt annyira jó kedvű, mint a múltkor így a passage nem ment  - nem is erőltettem - lépésben gyakoroltuk a kocogtatásos lábemelést, de ügetni nem volt hajlandó. Kértem tőle mindenfélét, hátralépés, oldallépés, követős játékot és körözős játékot. Ez utóbbi ment a legnehezebben így erre feküdtünk most rá. Lépésben és ügetésben, olyan mintha futószáraznám, csak én is megyek kiskört vele együtt. Valahogy nem akarta felfogni a feladat értelmét, mindig húzott kifelé, ilyenkor megállítottam a parelli féle farkitereléssel, hátraléptettem, majd elindítottam megint, ha húzott kifelé kezdtem elölről. Miután lépésben megcsinálta rendesen - persze itt is dicsértem simogatással is és répával is - megpróbáltam ügetésben, itt is ugyanúgy húzott kifelé. Ugyanazt csináltam vele mint lépésben, mikor mind két kézre megcsinálta rendesen abba is hagytam vele. Elengedtem legelészni és mikor nagyon megállt a kapuban visszamentünk.  Ma kevéske jutott a munkából, több a legelésből, de ilyennek is kell lenni... folyt. köv...  

Mától fogva Kedves Olvasó naplót fogok vezetni minden foglalkozásról, hogy tudjon tanulni belőle aki egyszer hasonló cipőben fog járni, mint én. ( ha van kérdés a  hozzászólásokban válaszolok rá )

A legutóbbi alkalom nagy csalódás volt, emiatt megint átfutott a fejemen, hogy hagyni kéne a fenébe az egészet, de miután lenyugodtak a kedélyeim rögtön gondolkozni kezdtem, hogy, hogyan is oldhatnám meg a problémát. :) 

Csakhogy képben legyetek leírom a problémát.Mivel most mind a ketten tanulunk díjlovaglást, így én nem ülök fel rá, csak, ha terepre megyünk, hogy ne rontsam el az edzőnk munkáját. Terepen pedig csak lötyögünk érdemben semmit nem kérek tőle csak, hogy menjen előre. Ez hétvégén az egyik nap szokott lenni, másik napon meg edzünk. A többi napon pedig marad a parellizés, ami nem is rossz, mivel szeretnék ebben is fejlődni. Na és itt kezdődnek a gondok :( egy bizonyos szinten túl nem jutunk, egyszerűen megáll a tudomány. Közben megtudtam, hogy a természetes lókiképzés nem igen működik a szamarakon, pont azért mert más a hierarchiájuk mint a lovaknak. A szamaraknál nincs alá-fölé rendeltség, sőt most azt tudtam meg, hogy inkább magányos állatok, mintsem ménesben élők. Ha jobban bele is gondolok Imi sosem volt bensőséges kapcsolatban lovakkal, viszont egy szamárral igen. Gondolom ez is abból fakad h egy szinten vannak a rangsorban, így megtehetik, hogy egymásra hajtják a fejüket és úgy alszanak. Csak vennem kell még egy csacsit :D Na mindegy jól elkanyarodtam. Szóval a legutóbbi alkalomnál semmire sem volt vevő, nem csinált semmit, amit kértem, folyton csak legelni akart, nem rám figyelt. A parelli 4 fázist tanít az elsőnél éppenhogy érsz hozzá a negyediknél pedig a legerősebben. Sajnos nekem el kellett mennem a 4. fázisig, utána meg kapkodott és így is látszott, hogy nem figyel csak nem akar kapni a popójára :(  Én viszont nem szeretek elmenni a 4.  fázisig így ki kell valami módszert dolgoznom ami neki is jó és tényleg aggresszió mentes :) a parellit fogom alapul használni az már biztos :) 

Ahogy gondolkoztam, mit kéne csinálni eszembe jutott a jutalomfalatozás, így gyorsan beugrottam egy boltba venni egy zacskó répát. Miután kiértem a lovardába és odaértem a karámjához, Imi rögtön megjelent, bújt és jelentkezett a munkára :) Épp rakom rá a kötőféket és Ő már nyújtja előre a lábát, adja a pacsit :D Na gondoltam akkor ezt gyorsan ki kell használni --> van kedve dolgozni :D Ma fantasztikusan dolgozott, figyelt, próbálkozott, még fel is kínált feladatokat. Ilyen volt a passage és a spanyol lépés. Gondoltam meg kéne tanítani neki, hogy úgy spanyollépjen, hogy mellette sétálok és ha emelem a lábam Ő is emeli. Na ez sikerült is egy két lépés erejéig de elsőre elég is ennyi :) Ezt úgy sikerült elérni nála, hogy megálltam mellette, felemeltem a lábam nyújtva előre és mondtam, hogy pacsit. Ezt a vezényszót ismeri, így amikor felemelte a lábát, jól megdicsértem és adtam neki egy répa karikát :) aztán elindultam előre és közben emelgettem a lábam. Arra a pár ütemre spanyolléptünk együtt :) A másik feladat a passage volt, ez sem volt több 3-4 lépésnél de én már ennek is nagyon örültem :) Ezt hasonlóképpen kértem tőle. Álltam mellette és kocogtattam a pálcámmal a lábát először az egyiket majd a másikat, ilyenkor hajlítva emeli fel a lábát majdnem egészen a vízszintesig, ekkor jól megdicsértem és kapott megint répát. Ez lesz az idomításom alapja, kevésszer kérni-dicsérni-jutalmazni kajával. Miután ment egyhelyben elindultam, és úgy is kocogtattam a lábait, mikor már több lépést tett lábemeléssel elkezdtem gyorsítani és mivel ma ilyen követős hangulatban volt rögtön meglódult Ő is és passageban  indult el :) csak egyszer csinálta meg aznap, de nem baj lesz még jobb is :) Tudtunk még eltolásokat is csinálni. Mentem mellette, elkezdtem oldalra előrefele lépni és ő csinálta ugyanezt, ezáltal a lábait egymás előtt hellyel közzel keresztezve teszi le :) ez csak lépésben sikerült, de ezzel is ráérünk :) gyakoroltuk még azt is, hogy igazítsa hozzám a tempóját. Ha gyorsítok gyorsítson, ha lassítok lassítson. Egész jól ment, egyedül a megállás nem ment ügetésből, annyira azért nem figyelt, hogy rögtön megálljon, mindig túlszaladt rajtam, de nem baj, majd finomítunk rajta :) Elég hamar elfárad a koncentrálásban, így nem tartanak sokáig a foglalkozásaink kb 30-45 perc de majd ez is változik :) Hagytam legelni, majd bementünk a pályára hempergőzni. Ott épp egy lóval küzdöttek aki nem akart egy ponyvára rálépni. Imrus nem értette mért kell félni és mindenáron ráakart oda akart menni, de nem engedtem neki mert az a ló ott ugrált össze vissza nem akartam, hogy a nyakába ugorjon. Összeségében nagyon szépen dolgozott az előzőhöz képest meg aztán pláne :) 

Már a kapcsolatunk letesztelését terveztem. Mindig is érdekelt, hogy vajon, ha elengedném terepen otthagyna e. A lovardában ahol most vagyunk, van egy teljesen zárt legelő, ami használaton kívül van. Hát itt a nagy lehetőség a próbára. Biztos ami biztos körbejártam a területet nincs e véletlenül egy lyuk valahol, aztán lecsatoltam a kötelet róla és ott hagytam. Egy ideig nézett ki a fejéből, aztán mikor észrevette, hogy eltűntem elindult. Mikor meglátott vágtába váltott és meg sem állt amíg oda nem ért hozzám. Eszébe sem jutott otthagyni <3

Nem volt a seggemben de mindig figyelte épp merre járok és, ha túl messzire kerültem Tőle utánam futott. :)

a végén gondoltam hagyom legelni kicsit, mert megérdemli és addig simizem a kutyát ami kijött velünk. Ahha meg, ahogy én elképzeltem. A kutyát muszáj volt elhajtani mellőlem :D

Lehet, hogy nem vagyok túl profi, lehet, hogy nem csináljuk meg teljes összhangban a szabadonidomítós feladatokat, de azt hiszem ez a mai nap biztos jele annak, hogy kötődik hozzám, nem akar távol lenni tőlem :) nagyon jó volt futkosni vele, úgy, hogy tudtam biztos jönni fog utánam :)

Itt egy kis videó :)

Ismét jelentkezek Kedves olvasó :)

Imrus edzőt kapott :D Megismertem egy roppant ügyes fiatalembert, aki vállalta szamárpalántám okosítását :) Ezennel hivatalosan is bejelenthetem, hogy díjlovaskiképzésünk elkezdődött :) Imike fejlődik, okosodik. Ugyan még csak 2 alkalommal okult a drágám, de már most rengeteget fejlődött :)

Sajnos nem minden pozitív az életemben, így ismét gondban vagyok. Nagyon reméltem, hogy a kicsikocsim megkaphatja a vonóhorgot és megoldódnak a szállítási gondjaink, így kinyílhat a világ és bejárhatjuk az országot, hogy minél többen megismerjenek bennünket, de az autó alfele sajna nincs olyan jó állapotban, hogy lehessen horgot szerelni rá. Így a reményeim romba dőltek :( maradunk a popónkon, mert a szállítás több tízezres költsége ellen extrán lázad a pénztárcám TT__TT de ez van, valahogyan csak lesz majd :) nem csüggedek, jár az eszem, hogy lehetne megoldani (esetleges ötleteket kommentben várok ;) ) 

A múlthéten kimentünk terepre hosszúfülü barátommal. Olyan energikusan ment, hogy csak lestem. Éreztem rajta, hogy élvezi a munkát. Nem kellett nógatni, hogy menjen előre sőt... Kértem menjünk kicsit gyorsabban, rögtön ügetett pedig csak élénkebbe szerettem volna lépni :) vágtába is saját maga ugrott be és meg sem lehetett állítani. :D Örültem, hogy ilyen élénk de a kontroll némiképp elvesztését már kevésbé élveztem, hiszem elég csúszós, saras volt a talaj. Nem akartam pofára esni, de Ő csak ment előre nem érdekelte semmi :) ha megcsúszott az sem, csak vágtatott tovább :D Aztán a végén hagytam had menjen előre, kihasználtam a munka kedvét :) Miután visszaértünk a lovardába, még jóóó sokat sétáltam vele, hogy leszáradjon, ne fázzon meg. 

Jó rég jártam erre :( 

sok minden történt velünk. Túl vagyunk egy bemutatón. A lovarda szervezett egy ló napja nevű rendezvényt, ahol Imike 2x is szerepelt ^^ egyszer egy motoros számban ahol két motorral és egy lóval közös program volt. Fantasztikus élmény a motorokkal együtt vágtatni =^_^= bárhol, bármikor előadnám még 1x :) Aztán szerepelt egy 5 éves kislánnyal is az Így neveld a sárkányodat zenéjére. Sárkánynak volt beöltöztetve és a gyerekek visszavarázsolták őket lóvá ill. Imit szamárrá :) nagyon aranyosak voltak a gyerkőcök ^^

Úgy alakult az életünk, hogy eljöttünk ebből a lovardából egy másikba. Pozitív oldala, hogy sokkal közelebb van hozzám :) háztól házig nincs 4 km. Itt megismerkedtem egy sráccal aki nagyon ért az idomításhoz, az állatokhoz. Imivel alig 10 percet foglalkozott  és én csak lestem mi mindenre rá tudta venni mindenféle erőszak nélkül, szóval januártól fog vele foglalkozni. Kiokosítja a drága fülesemet. Meg persze én is fogok tanulni lovagolni nála, hogy ne csak a csaccs fejlődjön, hanem én is :)

Új év Új kezdet. Már alig várom, hogy tanulhassunk, hogy előre mozduljunk az álmom felé ^^

A jövő évi terveim igen gyérek rendezvény terén. Nem tervezek sehova menni kivéve az OMÉK-t. Oda mindenképp. Aztán, persze, ha jön vmi lehetőség, ahova a szállítás is könnyen megoldható akkor megyünk :)

Mivel nem rég tudtam meg, hogy szamáréknál nincsen alá-fölé rendeltség mint a lovaknál így feladtam azt az álmom, hogy olyan bemutatóink legyenek, mint a szabadonidomítós lovasoknak. De ma reggel, utamba akadt egy Honza Bláha videó és elhatároztam, hogy nem adom fel Imit, azért is elfogok jutni egy olyan szintre, hogy csak lesni fognak az emberek. Ennek örömére ma ki is robogtam - nem volt tervbe mert beteg vagyok de na, muszáj volt - elhatároztam, hogy nem fogok lóként bánni vele, nem fogom tőle elvárni amit egy lótól... ha otthagy utána megyek, majd valahogy megfordítom a sort, hogy ő jöjjön énutánam. Ja és kötél nélkül! A karám 2 részből áll és nem volt kedvem a 2 felébe kergetőzni, így kitaláltam, hogy a kötéllel elzárom a kaput. Így beengedtem Imit, majd ott hagytam és mentem kaput kötözni.  Imcsi addig ismerkedett egy szamárcsődörrel, akinek a karámja szomszédos volt ezzel. Kicsit aggódtam mi lesz, de úgy voltam vele, hogy a villanypásztort mindketten tiszteletben tartják. Amint végeztem megfordultam elindultam a füles felé, szóltam neki és azonnal megfordult és odajött.  Nem dolgoztunk sokat, hogy ne unja meg, de mindent megcsinált kötél nélkül amit kértem, még félig meddig oldalazott is.  Tolatni nem akart csak ha kocogtattam a szügyét. Aztán ügettünk sőt vágtáztunk is egymás mellett ^^ ha megálltam rögtön megállt - mérges fejcsóválással a hirtelen jármódváltás miatt XD - és jött oda hozzám. Tudtam kötél nélkül spanyol lépést kérni ^^ bár még mindig hajlítva emeli a lábát de majdcsak kinyújtja.  Tulajdonképp egyszer sem hagyott ott,  aztán felültem kicsit úgy, hogy csak a parelli bot és egy díjlovaspálca volt a kezemben és működött ^^ bár nem mindig ment arra amerre szerettem volna, de legalább ment.  Lép, üget, vágta, megáll, elejekörüli fordulat.  Persze nem tökéletesen, de nagyon ritkán kértem tőle ilyet - eddig :D  - most azt mondom nem reménytelen a vágyam ^^ újabb tűz kapott el megint. Aztán munka végeztével hagytam had legeljen. Mikor meguntam és felálltam, hogy akkor indulok érte, azonnal abbahagyta a legelést és odajött hozzám. :)

Sajnos nem csak öröm az élet. Imruska felvett egy olyan szokást, hogy sötétbe nem mert bemenni az istállóba. Amikor szembesültem a problémával, legalább negyedórámba telt mire beimádkoztam. Van egy mini lépcső az ajtóban és mivel kint sötét volt, bent pedig világos, így egy kicsi árnyéksáv jelent meg az ajtó előtt. Gyanítom ez volt szamárevő. Csak segítséggel tudtam bevezetni. Na gondoltam akkor most ezzel eljátszom és vissza kivezetem, majd újra be, majd ki és így tovább. Sajnos segítség nélkül kimenni sem volt hajlandó, bemenni meg végképp. Jól sok időt eljátszottam vele, szerencsémre a tulaj segített. Látszott a szamáron, hogy retteg - már éppen csak nem remegett - csak tudnám mi a fenétől félt. Két nap múlva mentem legközelebb, akkor is bent világos kint sötét esete állt fent, na drága egyetlen tapsifüles szamaram úgy jött be utánam, mintha sosem lett volna vele baja. Meg is nyugodtam, hogy nincs itt baj. De azért felhívtam az állatorvost, hátha tud valamit mondani, esetleg nem e látnak, valamit máshogyan, amitől ijedezhet. Mondta, ha arra jár ránéz a szemeire, de, ha sűrűsödne szóljak rögtön jön. Ma tudtam meg, hogy azóta szinte nem lehet bevezetni mert alig akar bemenni. Két ember kell hozzá :( Mondta a lovász vezessük be most, most világos van. Kérte had Ő. Persze, nyugodtan hisz úgy is Ő vezetgéli. Imi az ajtóban satufék Ő tuti nem :( Nah akkor kezdtem elölről a játszadozást. Most volt nálam kaja, az mindent megold :D egy idő után gond nélkül jött ment, de az árnyékoknál megrezzen :( Végén már ott álltunk az ajtóba, beszélgettünk, nyoma sem volt félelemnek... Azért felhívtam a dokit, mondta ránéz majd valamikor. Valahogy nem hiszem, hogy a látásával lenne gond, de elképzelni sem tudom mi baja... :( Mától nem kaphat lucernát, hátha amiatt ilyen agyas... Meglátjuk.

Eltelt egy újabb év, még csak most éltük túl a világ végét 2013.12.21-én és máris 2014 január vége van... 

Elég jó évet tudhatok a hátam mögött :) Imi sokat fejlődött és sokkal megbízhatóbban viselkedik a rendezvényeken. Az OMÉK - on nagyon is bebizonyította, hogy megéri vele foglalkozni :) A rendezvény szezon vége után kicsit leültem én is, nem volt miért készülődni így lazábbra vettem mindent. November 30.-án volt egy bemutatónk a lovarda által szervezett házi fogathajtó versenyen, hát itt is le a kalappal előtte :) mindent megcsinált, sőt még többet is mint kértem ^^  aztán volt egy rosszabb korszakunk amikor is Imi előhozta a szamár énjét és konkrétan semmire nem  volt vevő. Sem bent pályán sem pedig terepen nem volt élvezhető a vele való munka. Komolyan bemászott az agyamba az eladás kérdése. Nagyon csalódott voltam, hiszen nem kértem tőle mást mint amit eddig is tudott, így nem értettem mért nem csinálja meg :(

Aztán a sors úgy hozta, hogy megismerkedtem egy olyan házaspárral, akik sokáig a show világában éltek, sokat léptek fel lovakkal és ráadásképp van egy szamaruk is aki nagyon sokféle trükköt ismer. Rögtön meg is kértem segítsenek néhány trükkben. Kezdtük a spanyol lépéssel, meg a komplimenttel :) a spanyol lépést azóta is gyakoroljuk minden nap. Már egész jól csinálja. A technikája az, hogy pálcaérintésre fel kell emelnie a lábát, ahogy emeli húzni kell előre, hogy rögtön lépjen is előrefelé. ha megcsinálja jutalomfalat. Aztán ha már ezt megértette lehet lépésben kérni vezényszóra, hogy emelje a lábát, aztán a másik lába jön automatikusan anélkül, hogy kérnénk. Mi most azon a szinten vagyunk, hogy emeli a kért lábat és egy kicsit emeli a másikat is. Ma meg is lepett, mert nem emelte a másikat hanem átugrott egyik lábáról a másikra, minta passagezna :) lehet, hogy most kínálta fel a piaffe passaget? Jó is lenne, de hát ez még arrébb van. Mondták, hogy egy szamarat ösztönözni kell a munkára, ha nem látja, hogy nekem tetszik amit csinál nem fogja megcsinálni. Sokat kell neki gügyögni és még többet dicsérni. Meg azt is megtudtam, hogy szamáréknál nincs alá - fölé rendeltség, hanem egyenrangúság van, tehát nem lehet 100%osan természetes lókiképezni vele, mert ugye az pont arról szól, hogy én vagyok az alfa és Ő teljes engedelmességgel tartozik nekem, mivel én megadom neki azt a biztonságot amire vágyik. Érdekes, hogy lóféle mégis teljesen más. 

Közben ismét elköltöztünk, mert a városban rettentően rossz a talaj és az amúgy is dacos jószág a tökig érő sárban extra dacos :D így kiköltöztünk Felsőpakonyra az ottani telepre. Hálistennek egyenlőre tünetmentes az allergiánk, tavasztól meg majd kapja a gyógynövényeket. 

"végre" túl vagyunk minden rendezvényen ami számításban volt. Minden rendezvényünk abszolút pozitívan, sikerrel zárult.

Kezdtünk az OMÉKon, ahol az őshonos állatfajta bemutatón szerepelhettünk. Varrtam egy ruhát magunknak, ami nem úgy sikerült ahogyan elterveztem, de végül is nem volt rossz :) megemlítettem a "főnökünknek", hogy szeretnék bemutatózni a parellis tudásunkkal amennyiben lehetséges. Először annyira nem tetszett neki a dolog, így mondtam, hogy nekem bőven megfelel, ha egyszer egy nap előadhatom - ugyanis 2x volt felvonulás hétköznap és 1x hétvégén - és akkor egyiknél mehet a szép ruhás a másiknál a bemutató. Végül rábólintott, mondta próbáljuk meg. Annyira megtetszett neki, hogy mondta csak ezt szeretné, így minden felvonulásnál parelliztünk amíg a többiek körbe sétáltak. Kicsit sajnáltam, hogy nem lehet rajtam a ruha de ez így jobb volt :) minden bemutató alkalmával (4db) mást csináltam. Az egyiknél kitaláltam nagy okosan, hogy majd szőrén kötőfékben ugratok egy kis akadályt. Aha meg, ahogy én azt elterveztem XD nem vettem számításba, hogy a frissen mosott szamaram igencsak csúszós és a lovasnadrágnak viszont semmi tapadása nincsen, ezáltal azt is sikerült bemutatni, hogy, hogyan kell kézen állni a szamárról :D Igen lepottyantam, de semmi baj nem történt. Visszaültem és folytattam onnan ahol abbahagytam :) előfordul az ilyesmi :) Imi a szereplésen kívül is nagyon jól érezte magát, élvezte a kitüntetett figyelmet amit kapott az emberektől ^^ én is sokat beszélgettem látogatókkal, kiállítókkal egyaránt. Sok jó embert ismertem meg :) Volt olyan kiállító akit még a 2011-es OMÉKról ismerek és, ahogy meglátott odajött, hogy de jó újra látni magukat!!! nagyon jól esett, sokat beszélgettem vele is :) Mindent összevetve, nagyon sajnáltam, hogy vége van, még pár napig el lettem volna ott mint a befőtt ^^ De sajnos mindennek vége szakad egyszer így fájó szívvel de hazajöttünk és folytattunk a megszokott mókus kereket... Imi is hozzászokott, ahhoz, hogy velem kel és velem fekszik, hogy egész nap ott vagyok mellette, mert mikor kedden csak délután mentem hozzá, nagyon szaporán szedte a lábait felém, és rögtön bújt :)

Ezek után jött a Nyeregduatlon (házi)verseny amit a Pesterzsébeti lovasiskola szervezett meg. Ez egy ügyességi verseny volt ahol lovagolni is kellett és bicajozni is. Remek kis verseny volt, mindenki nagyon ügyesen helyt állt :) a verseny volt délelőtt és délutánra pedig egy lovas színház szerű előadást szerveztek amiben mi is szerepeltünk, két részben is. A nyitás egy sakk játszma volt, ahol mi alakítottuk a világos huszárt. Tulajdonképpen a kür a két királyra és királynőre fókuszált a többi csak töltelék volt az elejére, így elég hamar leütöttük egymást a sötét huszárral. A másik program kifejezetten szamaras program volt - amit régebben említettem, hogy készítem a szürke és barna csacsikat - ebben a kürben Imi volt a főszereplő mert a többiekre nem volt elég idő és nagyon makrancosak voltak, emiatt csak annyit kértünk Tőlük, amennyit biztosan megcsinálnak. Imi a legképzettebb a három közül így Őrá esett a főszerep :) nagyon ügyesen helyt állt itt is. Mindent megcsinált amit kértem, nagyon meg vagyok vele elégedve :) a másik két csacsi is ügyes volt, Rájuk is büszkék vagyunk :) Elméletileg tavasszal lesz a következő ilyen "színház" addigra megpróbálok egy kis tudást tenni a kis fejükbe :) Ezek mellett kitaláltuk, hogy milyen jó lenne lámákat is bevonni a programba, így lámákkal is fogok foglalkozni :)

A nyeregduatlon után jött az Állatok Világnapja alkalmából megrendezett felvonulás az Andrássy úton. Ide elvittük a Chibit - barna csaccs - és a csikóját.  Voltak az elején gondok a felfestésekkel, mert a bébi most látott ilyet először, de elég hamar rájött, hogy a vonalak nem eszik meg Őket így békésen bandukoltak mellettem. A Bazilikától indult a menet és a Hősök terén volt a végállomás. Kivittük Bársonyt a lámát is. Bársony kicsit ideges lett a sok kutyától ami kint volt, így mikor kiértünk a Hősök terére átvettem a kollégától, hátha meg tudom nyugtatni kicsit. De annyira felspanolta magát, hogy csak épphogy sikerült kicsit csitítani rajta... Egyszer csak odaugrott Bársonyhoz és hozzám két hölgy, hogy szeretnének interjút a lámával :) illetve velem csak a lámáról ^^ mondtam persze, bár nehéz volt egy izgága lámalánnyal mellettem, de szerencsére volt ott egy úriember aki segített féken tartani a lámalányt, így tudtam beszélni :) Azt mondták az indexnek készítik, így valószínűleg a napokban ott fellelhető lesz. Általános kérdések voltak, miért jöttünk el, miért tartunk egyáltalán lámát meg hasonlók... Imi által már kezdem megszokni a kamerát és az interjúztatást ^^ szóval nyílegyenesen tartok az álmaim felé :)

Most úgy gondolom egy hosszabb szünet jön rendezvény kapcsán, de mi ezerrel képezni fogjuk magunkat, hogy fejlődjünk :) a következő cél Rádpuszta Csacsigalopp és Sanyi legyőzése ^^

Néhány fotó:

a többit itt nézhetitek meg --> http://indafoto.hu/jasminee/nyeregduatlon

  Megérkeztem a videóval ami a versenyen készült

A verseny után megkerestek a szervezők, hogy szeretnének készíteni egy videót rólunk :) általános kérdésekkel, mióta foglalkozom vele, mért neveztem a versenyre, mi volt a véleményem a magáról a versenyről? Íme:

Összességében egy profi videó lett, teljesen elégedett vagyok vele :)

Új kihívások jövő héten fognak elérni minket, ugyanis szerdán kezdetét veszi az OMÉK, Budapesten a Hungexpo területén :) elvileg őshonos állatfajta bemutatón részt veszünk, meg ha van lehetőségünk bemutatóznék vele a természetes szamárkiképzésünkből :) remélem valahogyan összejön a bemutató :)